169. Serpenyős burgonya


80 dg előzőleg megmosott közepesen tömör burgonyát sós vízben főzzünk puhára, és meghámozva hagyjuk kihűlni. Utána vágjuk kb. 4 mm vastag szeletekre, és lehetőleg teflon bevonatú nagyméretű serpenyőben kb. 0,6 dl olajon süssük világos pirosra. Élénk tűzön, fedő nélkül pirítsuk. (Ha elég nagy a serpenyőnk, használjunk két normál méretűt, hogy minden szelet átsüljön.) Ennél a változatnál ne nyúljunk villával a burgonyaszeletekhez, mert szétdől az egész, hanem a serpenyő időnkénti rázogatásával kerüljük el a leégést. Amikor az alja megpirult, rósejbnisütő kanállal nyúljunk alája, és óvatosan átforgatva süssük meg a másik oldalát is. Végül, mielőtt kiszednénk, szórjuk meg apróra vágott petrezselyemmel, így még finomabb lesz. Az ínyencek kevés reszelt sajtot is hinthetnek rá. Sózni már nem szükséges, de amennyiben igény van rá, ezt közvetlenül fogyasztás előtt tegyük, hogy a ropogós burgonyaszeletek ne gyöngüljenek át. Melegen, köretként tálaljuk. Amennyiben személyenként 1 egész tojást 1 kávéskanál étolajjal, valamint egy csipetnyi sóval habosra verünk, és a kész krumplira öntve rántottaként megsütjük, akkor finom vacsorát is készíthetünk belőle. Még ízletesebb lesz, ha kovászos uborkával fogyasztjuk. Hűtőszekrényben tároljuk. A burgonyát ne főzzük túl, mert szeletelés közben szétdől, és kása lesz a köretből. A szalmaburgonyához hasonlóan, főtt krumpliból is készíthetünk laza halmokban tálalható, igen ropogós köretet. Ennél a változatnál a burgonyát főzzük majdnem puhára, majd káposztareszelőn reszeljük le. Egy diónyi vöröshagymát vágjunk apróra, az olajban néhány percig dinszteljük, majd adjuk hozzá a krumplit, és finoman átforgatva pirítsuk meg.

A magas víztartalmú zöldségek sütése közben előfordulhat, hogy a forró olaj a kezünkre fröccsen. Mivel a hőmérséklete a 200 °C–ot is meghaladhatja, egy ilyen baleset igen nagy fájdalommal jár. Szakszerű kezeléssel azonban ez jelentős mértékben enyhíthető, és a keletkezett seb gyorsabban gyógyul. Sajnos, az égési sérülések gyógyítása terén nagyon sok tévhit uralkodik, mivel korábban olyan kezelési módszerek terjedtek el, amelyek többet ártanak, mint használnak. Egyik ilyen tévhit, hogy az égett felületet zsírral vagy olajjal kell bekenni. Ez azonban nem csökkenti a szenvedést, és a levegőtől elzárt seb gyógyulását lassítja. A másik gyakran alkalmazott gyógymód, hogy az égett testrészt hideg vizes csap alá tartják. A hűtés kétségtelenül hatékonyan csillapítja a fájdalmat, de a javulás csak átmeneti, a kezelés abbahagyása után a gyötrő érzés még nagyobb intenzitással tér vissza. Ez a módszer csak kezdetben segít, ugyanis ha az égett testfelületre azonnal hideg vizet folyatunk, akkor meggátoljuk, hogy a hámfelületet szétroncsoló hő az alsó bőrrétegekben is kárt tegyen. A védelem azonban csak akkor lesz hatékony, ha a hideg vizet legalább 15–20 percig folyatjuk az égett bőrfelületre. Az égési sérülés súlyosbodásának meggátolása után már ne alkalmazzuk ezt a kezelést, mert csak kárt okoz. Helyette a sebet híg ecetes borogatással kezeljük. Tiszta, fehér pamutkendő és 5 %–os ecet minden háztartásban található (vagy ha ilyen töménységű nincs, akkor vízzel való hígítással előállítható), így ennek a módszernek az alkalmazása szintén nem ütközik különösebb nehézségbe. Az ecetes borogatás a fájdalom hatékony csökkentésén kívül meggátolja a hegképződést is, és a másodfokú égési sérülések esetén sem keletkezik seb a bőrfelületen. Amennyiben a sajgás visszatér, tegyünk friss ecetes kötést az égés helyére. A kialakuló hólyagokat semmiképp ne szúrjuk fel, mert ez fokozza a fájdalmat, és növeli az alatta levő bőrrétegek elfertőződésének veszélyét.

Természetesen ez a módszer nem csak a felhevített olajból származó baleseteknél, hanem a forró vízből eredő sérüléseknél is jól alkalmazható. Gyakran előfordul az is, hogy a forró leves kóstolása során megégetjük a nyelvünket. Ha ekkor ugyancsak híg ecettel szájöblítést végzünk, akkor viszonylag hamar megszűnik a fájdalom, és visszatér az ízérző képességünk. Az ecetes borogatás egyébként nagyon hatásos mértéktelen napozásból eredő leégések esetén is. Harmadfokú égési sérüléseknél viszont már nem elegendő, ebben az esetben komolyabb kezelést kell alkalmaznunk. Ez nem más, mint egy ősi indiai módszer, melynek lényege, hogy nagyobb mennyiségű gyapotvattát elégetünk, és a keletkezett hamut magas fokon tisztított étolajjal összekeverjük. Az így keletkezett sűrű pasztát kenjük a megégett bőrfelületre. Ezt követően a fájdalom rohamosan csökkenni fog, a sérült kikerül a sokkos állapotból, és a szervezet működése rohamosan normalizálódik. A seb felett kemény fekete pörk képződik, amely tökéletes védelmet biztosít a külső behatások ellen. Egy hét után a pörk elkezd letöredezni, és alatta új, egészséges, enyhén vöröses színű bőr képződik, amely fokozatosan halványodik. Nagy előnye még ennek a kezelésnek, hogy utána nincs szükség bőrátültetésre, és nem kell számolnunk a sebek zsugorodásából eredő kellemetlenségekkel sem. Ha nem tudunk tiszta gyapotvattához jutni, akkor égessünk el helyette egy kiselejtezett de tiszta pamutlepedőt, vagy fehér paplanhuzatot. A különféle étolajok közül legalkalmasabb erre a célra az olivaolaj. Az égési sérülések kezelésére igen hatékony szer még a Naxol. Ez a fájdalmat megszüntető és a hámsejt–képződést felgyorsító magyar találmány azonban közforgalomban nem kapható, csak kórházakban alkalmazzák.

Igen gyakori baleset még a konyhában a különböző háztartási eszközök és vágószerszámok által okozott sebek. Ha apróbb horzsolások, sérülések érnek bennünket, akkor a sebet ne kötözzük be, és főleg ne ragasszuk le különféle tapaszokkal, mivel a levegőtől elzárva nagyon lassan gyógyul. Az újzélandi orvosok szerint jelentősen gyorsítható a regenerálódás, ha a szabadon hagyott seben a vérzés megszűnését követően szétkenünk egy csepp mézet. A sportolók után talán a háziasszonyokat éri a legtöbb esésből eredő sérülés. A hevenyészve egymásra rakott bútorokról, mint alkalmi állványokról könnyen leeshetünk, és ez még a legenyhébb esetben is hetekig tartó fájdalmat okoz. A rándulások, ficamok, izom– és izületi fájdalmak jól bevált gyógymódja a sósborszeszes bedörzsölés. A kámforral dúsított alkohol hatására ugyanis fokozódik a helyi vérellátás, ami gyorsítja a gyógyulást. Frissítő és vérpezsdítő hatása miatt felfekvések és fekélyek megelőzésére is jól használható ez a módszer. Vigyázzunk, hogy a sósborszesz ne kerüljön zúzott bőrfelületre vagy sebre.

 


Publication ©Copyright 1992-1997, Kun Ákos
Web design ©grin, 1998