177. Kirántott szója


Előző este áztassunk be 10 dg szójakockát a Szójatepertőnél leírt módon, azzal a különbséggel, hogy most 4 dl vizet használjunk hozzá. Másnap öntsünk az áztatólébe 0,6 dl étolajat és teljes lángon, gyakran megkeverve süssük, amíg minden levét elfövi, majd az összes olajat felszívja. Vigyázzunk, hogy ezt követően már ne pirítsuk, mert olaj nélkül megég. Utána vegyük le a félig megsütött szójakockát a tűzről, hagyjuk kissé hűlni, és szórjunk rá 12 dg reszelt edámi sajtot. Jól keverjük át, majd kézzel gyúrjuk össze a szójahúsnak is nevezhető alapanyagot. Ügyeljünk arra, hogy ne zúzzuk össze a kockákat. Ezt követően osszuk a szójahúst 8 részre, és formáljunk belőle kb. 1,5 cm vastag szeleteket. Verjünk fel 2 egész tojást, és az egyes szeleteket forgassuk előbb lisztbe, majd tojásba, végül zsemlemorzsába. Ezután bő, forró olajban, teljes lángon süssük mindkét oldalát világos pirosra. A kirántott szóját zsemlemorzsa nélkül, párizsiasan is elkészíthetjük. Melegen, feltétként tálaljuk. Párolt rizshez, rizibizihez, hasábburgonyához vagy petrezselymes burgonyához tálalva tejfölös uborkasalátát vagy kompótot adjunk hozzá, hogy ellensúlyozzuk a szója szárazságát. Saláta illetve kompót helyett fogyaszthatjuk fokhagymás szósszal is.

Kirántott szóját nem csupán szójahúsból, hanem erre a célra szolgáló szójaszeletből is készíthetünk. Az óriásszójából gyártott, egybefüggő szójaszelet jobban hasonlít ugyan a kirántott húshoz, de felvágva nem olyan gusztusos, mint a sajtos változat. Egyébként a szójaszelet áztatását a Szójatepertőnél és a Babos rizsnél leírtak szerint kell végezni. Bundázás előtt addig süssük, amíg színesedni kezd, majd az olajból kivéve, hagyjuk kissé hűlni. Más frissensültekkel ellentétben, a sajtos kirántott szója előző nap is elkészíthető, mivel egy napi érlelés után, grillsütőben felmelegítve finomabb, mint frissen fogyasztva. Ha erre nincs mód, akkor már korán reggel süssük ki, és szobahőmérsékleten hagyjuk érlelődni, mert néhány óra alatt is sokat javul az íze.

A különféle szalámik és sonkák iránt nosztalgiát érzők a fenti alapanyagból nem csak kirántott húst készíthetnek, hanem a felvágottakat is jól helyettesíthetik vele. Ebben az esetben a szójaízesítő fűszerkeveréken kívül szórjunk még az áztatólébe ízlés szerint fél mokkáskanál kakukkfüvet vagy bazsalikomot, illetve finomra reszelt gyömbért. A pikáns ízek kedvelői tehetnek bele őrölt fenyőmagot és kevés koriandert is. Pirítás után keverjük a reszelt sajtot a még meleg szójához, és a jól összegyúrt szójahúst szorosan csomagoljuk 2 db előzőleg megvizezett 25×25 centiméteres celofánba. A kb. 20 dekagrammos rudakat egy vastag falú kisebb tepsiben, közepes tűzön süssük 15 percig, amíg a felületük enyhén megpirul. A kifakadás elkerülése érdekében a celofán két végét a göngyölés irányába kissé csavarjuk meg, majd szorosan tűrjük be a töltelékbe, és a max. 15 cm hosszú rudakat úgy helyezzük a tepsibe, hogy a szélük felül legyen. Ha kihűlt, tegyük hűtőszekrénybe, és 1–2 napos érlelés után hidegen, szeletelve tálaljuk. A kötözött sonkához hasonlóan, friss kenyérrel, kemény tojással, és reszelt tormával is fogyasztható. A maradék szójafelvágottra húzzuk vissza a celofánt, hogy a hűtőbe visszarakva ne száradjon ki, és ne vegye át más ételek szagát.

Amennyiben az áztatóléhez egyéb fűszereket is adunk, akkor a Szójafelvágott íze tetszés szerint megváltoztatható. Különleges fűszerek segítségével a prágai sonkához hasonló zamatot is elérhetünk. A magyaros ízek kedvelői beledolgozhatnak a szójahúsba fél mokkáskanál fokhagymaport, vagy 1–2 gerezd áttört fokhagymát is. Ha a fokhagymával együtt 1 mokkáskanál fűszerpaprikát is keverünk a szójahúshoz, akkor a kolbászokra emlékeztető ízt érhetünk el. Tovább fokozhatjuk ezt a hatást, ha az edámi sajt helyett füstölt sajtot használunk.

A sütéssel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy mind a szójás hurka, mind a szójafelvágott csak valódi celofánpapírba csomagolható. Mostanában megjelent az aromatartónak nevezett speciális befőzési celofán is az üzletekben. Ha a megvásárolt celofán nem elég vékony, és vízbe mártva nem ázik el, akkor ne alkalmazzuk erre a célra, mert polipropilénből készült, amely hő hatására megolvad, és a felszabaduló mérgek bekerülnek a töltelékbe. Csak olyan celofán jó ezeknek a készítményeknek a sütéséhez, amely legalább +220 °C–ig hőálló. A szárnyasok sütéséhez gyártott hőálló fólia sem felel meg a követelményeknek, mivel nem nedvesíthető, így a szélei nem ragadnak össze. Ezt az anyagot csak kisméretű zsákokká összehegesztve lehetne használni. Alkalmazása azonban így sem célszerű, mert nem légáteresztő. Ennélfogva nem pirul benne a töltelék, hanem csak fő, mint az alufóliában.


Publication ©Copyright 1992-1997, Kun Ákos
Web design ©grin, 1998