A töltést a rétesekhez ajánlott töltelékekkel végezhetjük (lásd I. fejezetben). A kb. 3 percig főzött mákos vagy diós krémet kenjük vékonyan a tésztára, majd csavarjuk fel a palacsintát. A kihűlés elkerülésére az egymás mellé helyezett palacsintákat takarjuk le egy másik tányérral. Amennyiben a diós tölteléket reszelt citromhéj helyett kevés rumba áztatott reszelt narancshéjjal és vanillincukorral ízesítjük, a négyrét hajtott palacsintát pedig tejszínnel hígított olvasztott csokoládéval leöntjük, akkor Gundelpalacsintát kapunk. Az eredeti recept szerint egy csipet őrölt fahéjat is tehetünk a töltelékbe.
A túrós rétes tölteléke is változtatás nélkül felhasználható palacsintakészítéshez. Fogyasztás előtt azonban a palacsintát rakjuk egy olajjal vékonyan kikent hőálló üvegtálba, majd a tetejét tejföllel meglocsolva tegyük hideg sütőbe. Fokozatosan felmelegítve, közepes tűzön süssük max. 10 percig, hogy a benne levő tojás átsüljön, és a mazsola megpuhuljon. Ebben az esetben a túrókrémet szőlőcukor helyett azonos mennyiségű mézzel is édesíthetjük. Kiadósabbá tehetjük, ha 2 evőkanál tejfölt is keverünk bele. Az ínyencek tejszínes banánmártással öntik le a tetejét. Ha nem akarjuk sütni a palacsintát, akkor a tojássárgáját hagyjuk el belőle, és tejföllel pépesítsük a túrókrémet. A csokolisták előbb cukrozott kakaóval meghintik a palacsintatésztát, és utána kenik rá a túrótölteléket. Kellemes ízű palacsintát kapunk, ha töltelékként különféle gyümölcsízeket (pl. felforrósított baracklekvárt, narancsdzsemet, málnaöntetet) használunk, de szórhatunk rá szőlőcukorral elkevert őrölt fahéjat vagy kakaót is. Általában palacsintánként 23 dg töltelékkel számolhatunk.
Kissé szokatlan, de szintén nagyon finom tölteléket készíthetünk gesztenyemasszából. A könnyebb kenhetőség érdekében az ízesített masszát turmixgépben kevés tejszínnel lazítsuk fel. A pikáns ízek kedvelői a kisült palacsintákat rebarbaramártással is megtölthetik. Erre a célra fél adag Rebarbarafőzeléket készítsünk. Az intenzívebb íz érdekében most az előírtnál kevesebb vízben főzzük a rebarbaranyelet, és a sűrítéshez csak 1 púpozott kávéskanál lisztet használjunk. Ugyancsak finom, főleg a gyermekek által kedvelt Krémes palacsintát készíthetünk az Aranygaluskához használt vaníliamártásból, illetve fél adag sodóból is. A megkülönböztethetőség érdekében a palacsinták egy részét hajtsuk négyfelé, és ily módon tálaljuk. A kisült tésztát ajánlatos folyamatosan tölteni, mert egymásra rakva befülled, és elveszti ropogósságát. A megtöltött palacsintát frissen fogyasszuk. A hűtőszekrényben tárolt maradék grillsütőben újramelegítve felfrissíthető.
Palacsintát nem csak édes, hanem sós töltelékkel is készíthetünk. Ilyenkor a tésztába fél mokkáskanál sót tegyünk. A töltést végezhetjük pl. reszelt sajttal és tejföllel kevert valamint kaporral ízesített túróval, aranysárgára pirított káposztával vagy apróra vágott pirított gombával, amelyet tejföllel, illetve besamelmártással dúsíthatunk felefele arányban. Ne feledkezzünk el a töltelékek sóval, illetve őrölt borssal való fűszerezéséről. A magyaros ízek kedvelői a Gombakrokettnél leírt masszával töltsék a palacsintát. Erre a célra fél adag elegendő. Igen finom sós palacsintát készíthetünk még a Sajtkrémes szendvics krémjéből is, valamint hollandi mártásból, melynek elkészítési módja a Tojáskrémes szendvicsnél található.
A sokak által kedvelt Hortobágyi húsos palacsinta is elkészíthető hús nélkül, ha a Szójás makaróni töltelékét összekeverjük 1 dl tejföllel, és ezzel a rendkívül ízletes péppel kenjük meg a sós palacsintát. Ha a tészta nagyon lehűlt, akkor megtöltve tegyük egy tűzálló üvegtálba, és hideg sütőbe rakva közepes tűzön addig melegítsük, amíg átforrósodik. Vigyázzunk, hogy ne piruljon. A tetejét előzőleg locsoljuk meg kevés olvasztott vajjal, hogy ne száradjon ki. Az előírt mennyiségű töltelékből max. 12 db Hortobágyi szójás palacsinta készíthető. Hűtőszekrényben tároljuk. A palacsinták átmelegítése egy nagyobb méretű grillsütőben is elvégezhető, de számoljunk azzal, hogy ez a fajta töltelék utólagos hőkezelés hatására veszít az ízéből.
A változatosság kedvéért a sós palacsintát fél adag Fokhagymás szósszal is tölthetjük. Ez a pikáns ízű mártás mellesleg a húsevők kedvence, és elkészítése szintén nagyon egyszerű. Egész adagot alapul véve előzőleg 10 dg tisztított fokhagymát hosszában vágjunk vékony csíkokra, és 1,2 dl olajon pirítsuk aranysárgára. Utána vegyük le a tűzről, távolítsuk el belőle a sült hagymadarabkákat, majd 6 dg (2 púpozott evőkanál) liszthez adjunk 2 dl tejfölt, és 1 dl tejjel keverjük simára. A tejet kisebb adagokban dolgozzuk a habarékhoz, hogy ne legyen csomós. Végül az előzőleg leszűrt és kihűlt olajat engedjük fel 4 dl vízzel, keverjük bele a habarékot, és tegyük vissza a tűzre. Adjunk hozzá 1 mokkáskanál sót, egy csipet őrölt fehér borsot, és lassú tűzön, lángterelő felett tovább kevergetve főzzük kb. 15 percig, hogy mártás sűrűségű legyen. A kb. 60 dekagrammnyi fokhagymás szósz kirántott zöldségfélékhez vagy kirántott sajthoz tálalva körítésként is jól használható, de burgonyakrokettel, zsemlegombóccal, illetve hortobágyi szójás gombóccal fogyasztva is finom. Párolt zöldségekhez is adható. Ha valaki túl zsírosnak találná ezt a mártást, fél adag párolt rizzsel együtt tálalja.
Végezetül még egy jó tanács. Új palacsintasütőben ne kezdjünk el sütni semmit, mert leég benne az étel. A beavatást oly módon végezzük, hogy az újonnan vásárolt, legalább 1 mm vastag, rozsdafoltoktól mentes, fémtiszta serpenyőt súroljuk ki, majd szárazra törlés után a belső felületét vékonyan kenjük át magas fokon tisztított étolajjal. Utána nyissunk ki ajtótablakot, és a palacsintasütőt teljes lángra helyezve égessük rá a rajta levő olajat. Végül az égett olajmaradványokat papírral dörzsöljük ki belőle. Az így képződő lakkszerű patina majdnem olyan jól véd a leégés ellen, mint a teflon bevonat, ugyanakkor ebben a vékony falú serpenyőben gyorsabban sül az étel, mint a drága teflon edényekben. Ha módunkban áll, célszerű ezt a műveletet a szabadban végezni. Ennek során legyünk tekintettel a tűzvédelmi előírásokra. A palacsintasütőnek ez az ősrégi beavatási módja még abból az időből származik, amikor a háziasszonyok cukrot is tettek a tésztába, a cukor ugyanis jelentős mértékben elősegíti a palacsinta leégését. Ettől a tortúrától azonban mentesülhetünk, ha a tésztából elhagyjuk a cukrot, és a tölteléket intenzívebben édesítjük. A palacsintasütőt ebben az esetben is be kell avatni, de ez már jóval kevesebb kellemetlenséggel jár. Most semmi mást nem kell tenni, mint a megtisztított serpenyőt felrakni a legnagyobb lángra, és olaj nélkül addig hevíteni, amíg a teljes felülete kékesen elszíneződik. Felizzítás után hagyjuk az edényt lassan kihűlni. Ha a palacsintasütő szennyezett vagy foltos, akkor szórjunk bele 23 evőkanál sót, és ideoda rázogatva izzítsuk.
Amennyiben a jól beavatott serpenyőben is leragad a tészta, akkor ennek az az oka, hogy a sütéshez használt olaj túl szennyezett. Ezért a palacsinta és rántotta készítéséhez mindig magas fokon tisztított étolajat vegyünk. Sajnos, nálunk a kommersz napraforgóolaj meglehetősen sok szennyezőanyagot tartalmaz, ezért ezekhez az ételekhez ajánlatos egy palack minőségi étolajat beszerezni. Nem szükséges azonban drága külföldi olajat vásárolni, mivel a hazai gyártmányú Floriol étolaj is megfelel erre a célra. Teljesen tiszta növényi olajra egyébként kenyérsütésnél és burgonyás pogácsa készítésénél is szükségünk lesz, hacsak nem akarjuk órákon át súrolni a tepsit. Aki idegenkedik ettől a régi sütési módszertől, az vásárolhat magának erre a célra gyártott teflon bevonatú serpenyőt is, de a hőálló réteggel ellátott sütőben közel sem lehet olyan ropogós és ízletes palacsintát készíteni, mint a jóval olcsóbb, hagyományos változatban. A beszerzésnél nagyon ügyeljünk arra, hogy ennek a szintén vaslemezből préselt, és a rozsda ellen kívül zománccal védett speciális serpenyőnek a belseje ellenőrzött minőségű teflonréteggel legyen bevonva. A minőségi tanúsítvány nélkül árusított teflon edényekben ugyanis minden leég, így semmire sem használhatók.