A Meggyes piténél leírt módon készítsünk linzertésztát. (Mellékesen megjegyezve takarékos háziasszonyok a hozzáadandó tojást előzőleg felverik, és elvesznek belőle 1 kávéskanálnyit, a tészta tetejének megkenésére. A hiányt tejföllel pótolják.) 80 dg illatos, érett rétesalmát mossunk meg, vágjuk ketté, távolítsuk el a magházat, és káposztareszelőn héjastól reszeljük le. Hagyjuk állni kb. negyedóráig, majd enyhén nyomkodjuk ki a levét. Ezután keverjünk hozzá 10 dg mézet, és 1 mokkáskanál őrölt fahéjat, majd lassú tűzön, lángterelő felett főzzük kb. 3 percig. Végül az előző recept szerint töltsük meg a pitét, és süssük ki. Az almát nem sokkal a töltés előtt reszeljük le, mert hamar megbarnul. Télen nem túl érett jonatánalmát is használhatunk hozzá. Ebben az esetben célszerű kevés citromlevet is belekeverni a töltelékbe. A fenti módon más gyümölcsökből, pl. szilvából, magnélküli szőlőből is készíthetünk pitét, 8 dg mézzel édesítve. Igazán finom íz azonban csak savanykás gyümölcsökkel érhető el. Az ínyencek áfonyát használnak hozzá. Ennek édesítéséhez 12 dg mézre van szükség.
Aki ragaszkodik a rétesalma pótolhatatlan, zamatához, annak télen sem kell nélkülöznie ezt a korán érő savanykás ízű nyári almát, ha lereszelve konzerválja. Befőttesüvegekbe helyezés előtt ne pároljuk, hanem enyhén nyomkodjuk ki a levét, és a dzsemeknél leírt módon légmentesen zárjuk le, majd forró vízben gőzöljük ki. Egy nagyméretű, vékony falú fazék alját béleljük ki kétrétegű pamutkendővel, és erre állítsuk rá az üvegeket. Töltsünk a fazékba annyi hideg vizet, hogy az üvegek kétharmadáig érjen. Utána tegyünk egy vastag pamutkendőt a tetejére is, és fedő alatt, gyöngyöző vízben forraljuk 10 percig. Végül vegyük le a tűzről, és letakarva hagyjuk kihűlni. Másnap szedjük ki az üvegeket a vízből, és szárazra törölve hűvös, szellős helyen tároljuk. Ha az éléskamra levegője nyirkos, akkor hagyjuk őket fél napig meleg helyen száradni, mielőtt a végleges helyükre rakjuk. Ennél a tartósítási módnál műanyag fóliát csak úgy használhatunk, hogy hajszárítóval rámelegítjük az üvegre, mert hideg üvegen a hőre lágyuló fólia nem feszül meg, nem idomul a nyakára. A műanyag fólia fémtető nélküli használatát lehetőleg kerüljük, mivel a hőre lágyuló műanyagok a celofánnal ellentétben kihűlés után nem zsugorodnak össze, és megfelelő feszítőerő hiányában előfordulhat, hogy egy idő után felválnak az üveg pereméről. Mint már szó volt róla, fokozottan fennáll ez a veszély savanyúságok tartósítása esetén. Hőkezelés hiányában ugyanis nem mindig keletkezik vákuum az üvegben, így nincs olyan garantáltan fellépő erő, ami a műanyag fóliát a peremére szorítaná.
Nedvesgőzzel való csírátlanítással a reszelt almán kívül kimagozott meggyet is tartósíthatunk. Ennek során nem szükséges egyiket sem édesíteni, mert magas savtartalmuk megvédi őket a megromlástól. A könnyebb felhasználhatóság érdekében a reszelt almát 8 dles, a kimagozott meggyet pedig 7 dles üvegbe célszerű tölteni. A meggyre csurgassuk rá a tálban visszamaradt levet is, és nyomkodjuk meg a tetejét, hogy a kiszivárgó lé teljesen ellepje. A felhasználásnál öntsük le a konzervált gyümölcs levét, keverjük össze az ízesítőanyagokkal, és párolás nélkül töltsük a tésztába. Így egyébként a gyümölcsön kívül zöldségeket is konzerválhatunk. Arra azonban ügyeljünk, hogy az előfőzött zöldségekre ne hideg, hanem meleg vizet öntsünk, nehogy az üvegek elrepedjenek. A mélyhűtővel rendelkezők a lereszelt almát és a kimagozott meggyet gyorsfagyasztással is tartósíthatják. Ennek a módszernek az előnye, hogy hőkezelés hiányában több vitamin és ízanyag marad bennük, de a töltelék íze kissé nyers lesz. Az előkészített gyümölcsöt megfelelő adagokban rakjuk polietilénzacskóba, és légmentesen lezárva fagyasszuk. A reszelt alma levét nyomkodjuk ki, mielőtt a zacskóba töltenénk. A barnulás elkerülésére most ne pihentessük az almát, hanem lereszelés után nagyobb erővel végezzük a facsarást. A mirelit almát még felengedés előtt tegyük egy zománcozott edénybe, és ebben az esetben is pároljuk, hogy ne legyen annyira nyers íze.