40 dg liszthez adjunk 0,4 dg (2 csapott mokkáskanál) sütőport, és morzsoljuk össze 15 dg hűvös vajjal. Keverjünk hozzá 10 dg barna cukrot, 3 tojássárgáját, 1 púpozott evőkanál tejfölt, 1 citrom reszelt héját, egy csipet sót, és az egészet jól dolgozzuk össze. Ha túl kemény lenne, adjunk hozzá még egy kis tejfölt, de vigyázzunk, hogy ne lágyítsuk ki, mert akkor nem tudjuk lereszelni. A különleges ízek kedvelői a sütőporral együtt keverhetnek bele negyed mokkáskanál őrölt ánizsmagot, és 0,5 dg élesztőt is. Összegyúrás után a kemény tésztát hideg helyen fél óráig pihentessük. A hűtőből kivéve osszuk ketté, majd az egyik cipót káposztareszelőn reszeljük le egy kisebb méretű zománcozott tepsi aljába, és egyenletesen terítsük szét. Ha ragad a tészta, akkor lisztezzük meg, hogy a reszelék ne álljon össze egy csomóba. Utána a megmaradt 3 tojásfehérjét verjük fel, adjunk hozzá 6 dg olvasztott mézet, pár csepp citromlevet, és verjük tovább, amíg kemény habbá válik. Közben gyújtsuk be a sütőt, állítsuk 210 °Cra (nyolc osztású skálán 4. fokozat). Ezután főzőkanállal finoman keverjünk a habba 14 dg előzőleg apróra vágott diót, 4 dg olvasztott vajat, valamint 8 dg baracklekvárt, majd öntsük a lereszelt tésztára, és kenjük szét rajta. Végül reszeljük a masszára a másik cipót is, egyenletesen terítsük szét, és közepes tűzön süssük kb. 15 percig, amíg a teteje zsemleszínűre pirul. Hagyjuk a tepsiben teljesen lehűlni, majd vágjuk le a széleit, és daraboljuk kisebb kockákra. Fogyasztás előtt szórjuk meg a tetejét vaníliarúddal átitatott szőlőcukorral. Hűtőszekrényben nem szabad tárolni. A fenti mennyiségből kb. 24 db sütemény várható. Az apróra vágott dió helyettesíthető őrölt mákkal is. Még finomabb lesz ez a különleges állagú sütemény, ha a tölteléket kevés kimagvalt meggyel, cseresznyével, vagy málnával, illetve szederrel dúsítjuk.