A termelő által gondosan megmosott és kiszárított tökmagot helyezzük egy vékony falú, zománc nélküli edénybe, és fakanállal állandóan kevergetve, teljes lángon pirítsuk, amíg pattogni kezd. Ekkor állítsuk a lángot takarékra, és pörköljük tovább, amíg a tökmagban felszabaduló gőz által keltett pattogás megszűnik. Vigyázzunk, hogy ne süssük túl, mert hamar megég. Az aranysárgánál nem sötétebb héjú tökmagot fémtálcára kiöntve, melegen tálaljuk. A pirításhoz hőszigetelő nyéllel ellátott edényt célszerű használni. A méretét úgy válasszuk meg, hogy a kívánt mennyiség az edény oldalfalának maximum a negyedéig érjen, mert kevergetés közben a hirtelen szétnyíló magok kiugrálnak belőle. A legfinomabb és legkönnyebben kibontható tökmag a tökfőzelékhez termelt spárgatök magjából pörkölhető. Minél nagyobb szemű és minél duzzadtabb a tökmag, annál ízletesebb. A nyers tökmag piacokon szerezhető be. Pirításra ne vegyünk hántolt tökmagot, mivel könnyen megég, és nem olyan jóízű, mint a héjastól pörkölt. Vásárlás előtt ajánlatos megkóstolni, mert a helytelen szárítás és tárolás következtében könnyen avasodik.
A sokak által lenézett tökmag igen fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozásban. 45 %os linolsavtartalmánál fogva elsősorban a hólyag és prosztatabetegségek gyógyszereként tartják számon, de magas eszenciális zsírsavtartalma fokozott védelmet nyújt a szívinfarktus kialakulása ellen is. Ezen túlmenően a tökmagban olyan proteázinhibitorok is találhatók, amelyek gátolják a béltraktusban a vírusok és a baktériumok aktivizálódását. Egyébként a jól kiszárított tökmag a földimogyoróval ellentétben nyersen is fogyasztható, de így nem olyan finom, mint pörkölve.