293. Héjában sült burgonya


Személyenként 20 dg azonos méretű lisztes burgonyát alaposan mossunk meg, és a Sült töknél leírt módon erősebb tűzön süssük, amíg megpuhul, és a héja ropogós lesz. Időnként forgassuk át, hogy egyenletesen piruljon. Felszeletelve és vajjal megkenve, valamint megsózva önmagában is fogyasztható. Még finomabb azonban ha vajas kenyérrel vagy friss kenyérrel tálalt szójatepertővel, és teával esszük. Nyáron zöldhagymát, retket vagy zöldpaprikát és paradicsomot, télen pedig savanyúságot adjunk hozzá. A sült burgonya melegen finomabb, ezért a sütőből kiszedve tegyük egy porcelán vagy cseréptálba. Összehajtogatott konyharuhával takarjuk le, és csak a szükséges mennyiséget vegyük ki. Hűtőszekrényben nem szabad tárolni. Másnap legegyszerűbben grillsütőben melegíthetjük fel, de hidegen is fogyasztható.

A sült burgonya nem csak ízletes, hanem nagyon egészséges táplálék. Amíg a főtt krumpliból a vitaminok és az ásványi sók nagy része kioldódik, addig a sült burgonya maradéktalanul megtartja magas kálium– és foszfortartalmát, jelentős mértékben elősegítve ezzel a betegségek megelőzését. Ennek az egészséges tápláléknak az előállítása rendkívül olcsóvá válik akkor, ha nem külön sütjük. Más készítmények sütésekor rakjunk néhány burgonyát a tepsi melletti rácsra vagy a sütő aljára, így jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg. A felhasznált energia oly módon is csökkenthető, hogy apró burgonyát sütünk. Ráadásul így még finomabb is lesz, hiszen minél kisebb a krumpli, annál ropogósabbra sül. Tömör burgonyát ne használjunk erre a célra, mert olyan lesz az állaga, mintha vízben főztük volna, ráadásul a héja sem lesz olyan gusztusos, ropogós, mint a lisztes fajtáké. Régebben nálunk héjában sütve igen közkedvelt volt a gülbaba. Ez azonban nem eléggé rezisztens a különféle kártevőkkel szemben, ezért a hibridek ma már teljesen kiszorították a nagyüzemi termelésből.

A zöldhagyma és a retek vásárlásánál nem elég csak arra ügyelni, hogy a levele friss és üde legyen. Tavasszal kétféle zöldhagyma kapható a piacon, így aki a valódi újhagymát kedveli, az a hengeres, üreges levelű fajtát válassza, mert a lapos levelű, robosztusabb változat nem más, mint a zsenge póréhagyma. A retket feltétlenül nyomkodjuk meg, mielőtt megvennénk. Minél keményebb a gumója, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy belül pudvás. Kerüljük az olyan retket, amelynek a héján fekete elszíneződés látható. Ez ugyanis vírusfertőzött, ami behatol a bélállományba is, és az egész gumót megfeketíti, ehetetlenné teszi. Az intenzív ízek kedvelői a piros hónapos retket keressék, mivel a fehér színű, hosszúkás retek kevésbé aromás, ráadásul hajlamosabb a pudvásodásra. Ha a retek vagy a zöldhagyma megfonnyadt, zöldjétől megszabadítva rakjuk egy pohár vízbe, másnapra felfrissül. Könnyen elkerülhető azonban a fonnyadás, ha a megtisztított zöldhagymát polietilénfóliába csomagolva tesszük a hűtőbe, a retket pedig levelével lefelé egy hideg vízzel teli tálkába helyezzük.

 


Publication ©Copyright 1992-1997, Kun Ákos
Web design ©grin, 1998