A feldarabolt zöldpaprikát fedő alatt, gyakran megkeverve negyedóráig pároljuk, só, olaj és hagyma nélkül. Utána tegyük rá az arányos mennyiségű (egyharmadnyi) paradicsomot félbevágva, és addig főzzük, amíg szétesik, majd forrón töltsük szélesszájú, fémfedelű kis patentüvegekbe. Előtte az üvegeket állítsuk fémtálcára, nehogy elrepedjenek, és kisebb adagokban töltsük meg őket. Ezt legcélszerűbb egy porcelán kávéscsészével végezni. Annak érdekében, hogy a lecsó ne csepegjen az üvegek oldalára, tartsunk a csésze alá egy kistányért. (Amennyiben nincs festetlen fémtálcánk, öntsünk egy ujjnyi meleg vizet a tepsibe, és ebbe állítsuk az üvegeket.) Utána borítsunk rájuk előre felvágott, és forralás útján csíramentesített vízbe mártott celofándarabkákat. A felső, száraz felületükre szórjunk késhegynyi nátriumbenzoátot, majd csavarjuk rá szorosan a fémtetőket. A nedvesítés legcélszerűbb módja, hogy egy sterilizált vízzel teli tányért magunk mellé teszünk, és rádobjuk a celofándarabkát. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy az üvegeink abszolút tökéletesen zárnak, akkor lefedés előtt öntsünk a lecsó tetejére kevés finomított étolajat, hogy ne keseredjen meg.
A meleg üvegeket tegyük egy félbehajtott tollpaplannal kibélelt kosárba vagy karosszékbe, és egy nagyobb párnával hézagmentesen zárjuk le. Az esetleges szennyezés elkerülése érdekében a paplanra terítsünk rá egy konyharuhát, az egyik felére helyezzük az előzőleg köröskörül letörölgetett üvegeket, a törülköző másik felét pedig hajtsuk rájuk. Ha csupán néhány üveget kívánunk gőzölni, ezt elvégezhetjük hűtőtáskában is. A hőszigetelő szárazgőzből csak akkor vegyük ki, amikor már teljesen lehűlt. A lezárt üvegeket hűvös, száraz helyen tároljuk. A felbontott üveg hűtőszekrényben kb. 1 hétig tárolható. Lecsót lehetőleg augusztus közepén tartósítsunk, mivel az őszi paprika már kesernyés ízű. A konzerválásra szánt lecsóba nem kerülhet egyetlen hibás paprika vagy túlérett, felpuhult paradicsom sem, mert ettől megromlik az egész. Mosás előtt mind a paprika, mind a paradicsom csutáját tördeljük ki, mivel a tökéletes tisztíthatóság tovább csökkenti a romlásveszélyt. Az üvegek beszerzése illetve tisztításhoz való előkészítése során jó tudni, hogy 1 kg paprikából és egyharmad kilogramm paradicsomból min. 1,1 liter lecsó várható. Egy átlagcsaládnak a különféle pörköltekhez és egyéb ételekhez kb. 10 liter lecsóra van szüksége évente. Ehhez 9 kg paprikát és 3 kg paradicsomot kell vásárolni. Ha ezt a mennyiséget egyszerre akarjuk eltenni, akkor erre a célra be kell szerezni egy 25 literes zománcozott fazekat, fedővel együtt. (Amennyiben a fazék vékony falú, tegyünk alá lángterelőt, különben leég a paprika.)
A szójatepertőnek az eddig leírtaknál sokkal szélesebb körű a felhasználási lehetősége, mert ha a kész tepertőről az olajat leöntjük, és normál méretű tárcsával ellátott húsdarálón melegen ledaráljuk, akkor olyan alapanyagot kapunk, amely tökéletesen kiváltja a darálthúst. Húspótlóként ezt a masszát bármilyen ételbe beletehetjük, amelyhez darálthúst írnak elő, és ha nem mondjuk meg előre, akkor még a legmegrögzöttebb húsevők sem fogják észrevenni, hogy az eléjük tett étel nem valódi húsból készült. Ebben az esetben azonban többnyire nem szükséges a szójakockát ropogósra pirítani. Mivel a félig megpirított szója kevesebb olajat szív magába, 10 dg szójakockához elegendő 1 dl olaj is. A szóját most is élénk tűzön süssük, mert ha kiszárítjuk, akkor taplószerű és kérges lesz.
Amennyiben sürgősen szükségünk lenne szójás alapanyagra, az áztatóvizet forraljuk fel, öntsük a szójakockára, keverjük bele a fűszerkeveréket, és fedő alatt hagyjuk ázni, amíg megdagad. Ha a beáztatott szójakockát valamilyen oknál fogva a tervezett időpontban nem tudjuk felhasználni, akkor tegyük a mélyhűtőbe, a szója ugyanis jól bírja a fagyasztást. Szobahőmérsékleten ne tároljunk hőkezeletlen szóját, mert a vízben levő baktériumoktól néhány óra múlva erjedésnek indul, és megsavanyodik. Mivel a hús és a szárított szójakészítmények között jelentős fajsúlykülönbség van, és a szójának jóval nagyobb a telítőértéke, mint a húsé, ezért szójakockából az előírt húsmennyiség súlyának az ötödét használjuk. Ennek alapján szójás készítményeinknél személyenként átlag 2,53 dg szójakockával számolhatunk. Az ízhatás fokozása érdekében a húspótló szójamasszához keverhetünk pirított gombát is. Ezzel a módszerrel nagyon finom hústalan töltött káposztát készíthetünk az alábbi módon.