A fõzés megkezdése elõtt néhány órával tésztaszûrõben, folyóvíz alatt mossunk meg 17 dg megtisztított lencsét, és tegyük egy zománcozott edénybe, majd öntsünk rá 1,4 liter vizet. 3–4 órás áztatás után adjunk hozzá egy diónyi vöröshagymát, és 1 kávéskanál sót. Egy kis csokor petrezselymet mossunk meg, felsõ leveleit vágjuk le, aprítsuk fel, és tegyük félre. A maradék részbe csavarjunk bele 2 gerezd fokhagymát, és fehér cérnával kötözzük össze, majd rakjuk ezt is a levesbe. Utána adjunk hozzá 1 babérlevelet, és fedõ alatt fõzzük min. 15 percig, amíg a lencse megpuhul. 1 evõkanál liszthez öntsünk annyi olajat, amennyit felvesz, és élénk tûzön habzásig hevítve készítsünk belõle rántást. Keverjük bele az elõzõleg apróra vágott petrezselyemlevelet, majd a tûzrõl levéve tegyünk hozzá fél mokkáskanál fûszerpaprikát. Hagyjuk langyosra hûlni, majd állandó kevergetés mellett engedjük fel annyi hideg vízzel, hogy tejszín sûrûségû legyen. Ezután rántsuk be vele a levest, és forraljuk még kb. 5 percig. Ha kész, vegyük ki belõle a petrezselyemcsomót, a babérlevelet és a vöröshagymát. Télen 1 mokkáskanál szárított petrezselymet szórjunk a levesbe. Melegen, kevés almaecettel ízesítve tálaljuk. Burgonyás pogácsával egytálételként is fogyasztható. Hûtõszekrényben tároljuk. Ha másnapra besûrûsödne, adjunk hozzá egy kis vizet és forraljuk fel. Aki nem szereti a savanyított leveseket, az ízesítõként tegyen 5 dg sárga– és 5 dg fehérrépát vékony szeletekre vágva az áztatóvízbe, és a lencsével együtt fõzze meg. Ebben az esetben a babérlevelet hagyjuk el belõle.
Vásárlásnál az apró szemû lencsét válasszuk, mert annak jobb íze van, mint a nagy szemû, hibridizált fajtáknak. Az átható zamatú lencsefajtákból babérlevél, ecet és zöldségek nélkül is finom levest készíthetünk. Egyébként a legfinomabb leves az apró szemû fekete lencsébõl készíthetõ. Ezt a francia eredetû lencsét az egész világon nagyra becsülik az intenzív íze, és a jó alakmegõrzõ képessége miatt. A fekete lencsének nevezett sötétzöld színû lencsén kívül igen jó íze van még a vörös lencsének. Legkevésbé átható ízû a nálunk általánosan ismert és termesztett zöld lencse. Mellesleg a kontinentális lencse hivatalos neve is megtévesztõ, mert a színe nem zöld, hanem világosbarna. Ismert még az indiai sárga és barna lencse, melyeknek a színe valóban olyan, amilyennek nevezik õket, de ezek a fajták péppé fõnek, így termesztésük Európában nem terjedt el.