Öntsünk kevés olajat egy vastagabb falú serpenyõbe, és üssük bele a tojásokat óvatosan, hogy a sárgájuk egyben maradjon. (Az olajat nem szabad elõzõleg felhevíteni, mert akkor leragad a tükörtojás.) A fehérjét sózzuk meg, és közepes lángon süssük, amíg a sárgája is megszilárdul. Mivel a fehérje hamarabb sül, ezért az egymás mellé helyezett tojások sárgáját forró olajjal folyamatosan locsoljuk. Ezzel elkerülhetjük, hogy a fehérje túlsüljön, és “megszalonnásodjon”. Lényegesen formásabb lesz a tükörtojásunk, ha normál serpenyõ helyett talkedlisütõt használunk hozzá, mert a gyárilag kialakított mélyedésekbe öntött tojás nem fut szét, és nem sül össze.
Finomabban is elkészíthetjük ezt a feltétet, ha a fehérjét összegyûjtjük, és kemény habbá verjük. A sárgáját hagyjuk addig a fél tojáshéjban. A kifolyás elkerülése érdekében állítsuk a tojáshéjakat egy kis tálba. A habot osszuk annyi részre, ahány tojást felhasználtunk, és az egyes adagokat merõkanállal rakjuk a forró olajba. Utána sózzuk meg a halmokat, majd alakítsunk ki bennük egy mélyedést, és helyezzük bele a tojássárgákat. Végül a kivájt habbal temessük be a mélyedést, és süssük a burkolt tojások mindkét oldalát pirosra. Azonnal tálaljuk, mert a fehérjehab hamar összeesik. Az ínyencek kevés tejfölt is keverhetnek a felvert habba. Amennyiben franciásan készítjük el ezt a különlegességet, akkor nem csak feltétként, hanem elõételként vagy egyszerû vacsoraként is tálalhatjuk. Ebben az esetben a fehérjehabba ne tejfölt, hanem tojásonként 1–2 dg reszelt sajtot keverjünk, és burkolás nélkül, a sárgáját forró olajjal locsolgatva, lassú tûzön süssük. Fogyókúrázók olajozás nélkül, vajjal kikent tepsiben is elkészíthetik ezt a tojást. Ekkor közepes tûzön max. 10 percig süssük, amíg a sárgája megalvad. Mind a tejfölt, mind a sajtot óvatosan, fõzõkanállal keverjük a habba, hogy ne essen össze.
Kevesen tudják, hogy a rebarbara szárából igen finom fõzelék, illetve mártás készíthetõ az alábbi módon.